2023. június 1-je van, amikor elkezdem ennek a levélnek az első sorait írni. Kicsit korai, hiszen elvileg csak június 20-án jön ki az anyag. Mégis, még “melegében” le akartam jegyezni ezt az impulzust.
Egy kávézóban ülök és most végeztem a következő három hónapom (június-július-augusztus) üzleti stratégiájának a megtervezésével.
Imádom ezt a részét a vállalkozásnak! Tervezni, kitalálni a stratégiát számomra színtiszta flow-élmény. Ez egy izgalmas és komplex folyamat: egyszerre ad teret a racionális gondolatoknak (hol tartok, hova juthatok el, milyen eszközeim vannak ehhez, mik a limitjeim, stb.) és az érzelmi részeknek is (mik a nagy álmaim, elérhetem-e őket, büszke vagyok-e az eddigi eredményeimre, szabadnak érzem-e magam, stb.)
Persze nem csak az élmény miatt csinálom.
A stratégiai tervezésnek iszonyatosan fontos szerepe van a vállalkozásomban (sőt most már vállalkozásaimban). Ha ezt jól csinálom, akkor utána a pénzügyi tervezés és az időtervezés már gyerekjáték. De a jól összerakott stratégia pedig nem csak erős alapként, de iránytűként is funkcionál: ha év közben elakadok valahol, elég egy pillantást vetni rá és egyből egyenesbe kerülök.
Ha új vagy itt, valószínűleg nem tudod, szóval kontextus gyanánt ideteszem, hogy én:
Ezt csak azért írtam le külön, mert ezek a keretek nagyban meghatározzák a tervezési módszereimet is, így azokat ennek tudatában érdemes olvasni.
Az egyik legfontosabb tervezési szempontom például, hogy muszáj egyszerűnek és időhatékonynak maradnom vele. Abból, hogy nincsenek munkatársaim egyenesen következik, hogy javarészt a végrehajtás is az én feladatom — írni, kódolni, tananyagokat felvenni, podcast-eket felvenni, automatikákat kicsiszolni, email-eket írni, stb, stb. — így kiemelten figyelnem kell arra, hogy ne a tervezgetéssel menjen el az időm.
A mostani alkalom pl. mindösszesen 3 óra volt — a végeredmény pedig elfér kettő darab A4-es oldalon.
A mai hírlevelet mindenkinek ajánlom, aki már vállalkozik — vagy vállalkozni tervez. Azt gondolom, hogy egy jó stratégiai terv mindenkinél egyedi — a saját helyzetére van szabva. Viszont másokét olvasni (most például az enyémet) rengeteg inspirációt adhat ahhoz, hogy beemelj új elemeket és mentális modelleket a tervezési folyamatodba.
Vágjunk is bele!
Először is érdemes tisztázni, hogy mi a célja egy ilyen stratégiai tervnek.
Nálam az, hogy előre le legyen írva, hogy min akarok dolgozni a következő pár hónapban.
Ez két dolog miatt értékes:
Röviden-tömören tehát a stratégiai tervezés számomra három értéket ad: irányt mutat, fókuszban tart és önreflexiót biztosít.
Milyen gyakran csinálom a stratégiai tervezést?
Kb. negyedévenként.
Erre mindjárt visszatérek részleteiben, de előtte még szeretném kiemelni, hogy sosem hittem – és továbbra sem hiszek – az 5 éves vagy annál hosszabb távú tervekben. Persze jó, ha az embernek van egy víziója, amit lehet követni. De ezek a víziók szinte sosem valósulnak meg.
Én például most pont tök máshol vagyok az életben, mint amit 5 évvel ezelőtt gondoltam vagy vágytam. És gondolom ezzel te is így vagy. Szóval az embernek lehetnek 5 éves álmai vagy víziói, de 5 éves terveknek nem sok értelmét látom.
1 éves távlatban már több értelme van gondolkodni. Főleg azért, mert ez sok tekintetben egy tradícionálisabb forduló. Pl. én is átbeszélem minden évben a könyvelőmmel az adott pénzügyi év eredményeit és terveit – és január elsején én is kitöltöm az éviránytűt…
De a vállalkozásomhoz kapcsolódó stratégiai terveimet inkább pár hónapos rendszerességgel szeretem összepakolni. Ezt a pár hónapos távot tartom egy olyan intervallumnak, ami még belátható, de megfelelő ütemű önreflexiót biztosít. Ha pl. rossz irányba megyek valamivel, akkor annak azért legalább egy-két hónap kell, hogy kiderüljön – de ennyi idő elég is kell, hogy legyen rá, hogy kiderüljön.
Eddig kicsit homályosan fogalmaztam (“kb. negyedéves”, “pár hónapos” rendszeresség). Ez azért van, mert én egy eléggé egyedi felosztást használok. Konkrétan három időszakra osztom az évet és ezeknek az első napján tartok egy-egy startégiai tervezést/kiértékelést. A három időszak minden évben:
Ez az ütemezés leginkább a vállalkozásom üzleti tevékenységéből következik… De már elég jól hozzáigazodott az életstílusom is. Számomra így néz ki egy üzleti év:
Nyilván, ez a felosztás egy elég egyedi dolog – ráadásul folyamatosan alakul nálam is. Csak azt akartam vele érzékeltetni, hogy nem kell feltétlenül a konvenciókhoz ragaszkodni (pl. a klasszikus Q1-Q2-Q3-Q4-es felosztás) sem. Az a legjobb, ha az ember a saját életéhez/bizniszéhez igazítja ezt is.
És akkor a kis bevezető után jöjjön a startégiai tervezés template-em!
Először is: feltettem Google Drive-ra. Aki akarja, másolja, töltse és használja. Íme: LINK.
Másrészről viszont én abban hiszek, hogy a tökéletes tervező sablont előbb-utóbb mindenki saját magának alkotja majd meg. Szóval szerintem sokkal nagyobb érték van abban, ha a lentiekben megosztom az általam nemrég kitöltött verzióját a fenti template-nek és azt írom le részletesen, hogy hogyan gondolkodom a tervezés során. Ha ez megvan és látod, hogy nekem mi a fontos és miért, akkor már sokkal jobban fel tudod mérni, hogy ebből mivel tudsz azonosulni te magad és mi az a gondolat, amit szívesen átviszel a saját tervezésedbe és mi az, amit inkább kihagysz.
Az én startégiai terv template-emben 3 fő kategória van:
(Ezeken belül lesznek még alegységek.)
A sorrend számít!
Azért így töltöm ki, mert ha első lépésben sikerül letisztáznom a MINDSET-emet, akkor jobban látom, hogy milyen projektekkel és feladatokkal (ACTION-ökkel) lesz ez összhangban. Ha pedig tudom a konkrét ACTION-öket, akkor már jobban fogom tudni, hogy miben kell személyesen fejlődnöm.
A mindset kategória, kitöltve nálam így néz ki. Egész konkrétan egy Evernote jegyzetet képzelj magad elé. Ebbe írom az egészet, semmi extra tervező programot vagy sablont nem használok.
Screenshot:

Bemásolom ide az egészet szövegként is, hogy könnyebben olvasható és értelmezhető legyen az egész
MINDSET:
Megjegyzés: Ezt eredetileg teljesen magamnak írtam… De itt a hírlevélben sem változtattam, kozmetikáztam vagy takartam el rajta semmit. Mivel stratégiai szintről van szó, nincsenek benne érzékeny dolgok… Viszont szerintem így “cenzúrázatlanul” a legérthetőbb, hogy hogyan használom. Ha idegesít, hogy sok benne az angol vagy furán van vegyítve a magyarral, elnézést – magamnak automatikusan úgy írom le mindig a dolgokat, ahogy először eszembe jutnak.
Nézzük pontról pontra!
Számomra ez az első pont — a tervezési folyamat elején ezt akarom legelőször tisztába tenni.
Az évek során arra jöttem rá, hogy az identitás és a brand nálam kéz a kézben jár.
Az identitás arról szól, hogy ki vagyok én és mit csinálok.
Máshogy mondva: hogyan definiálom magamat magam számára, amikor munkáról van szó. Egyfős vállalkozóként ezt szerintem kiemelten fontos újra és újra végiggondolni… már csak azért is, mert végső soron minden projektem belőlem fakad. Emellett, ha ezt tisztába teszi az ember, jobban tud önazonos projekteket választani magának — ami szerintem jelentős szerepet játszik egy boldog vállalkozó életében.
A másik oldalról a brand azt mutatja meg, hogy mások szerint ki vagyok én, mit csinálok és miért számít ez.
Az identitás és a brand tehát azért cseng össze nálam, mert azt szeretném, hogy ha az amit én gondolok magamról és az amit mások gondolnak rólam kb. ugyanaz lenne. (Mármint persze szakmai szempontból mondom most, a magánéleti részeket ne keverjük ide.)
A jelenlegi időszakban a brand/identitás pont mellé nálam a “data guy” kulcs szó került. Azaz amolyan “adatos arcként” akarom pozícionálni magam. Aki ismer, ebben talán nem is talál semmi meglepőt. Elég régóta ezt csinálom. (Mégis fontos kimondani és leírni ezt, mert pl. a podcast-ben, vagy akár itt a hírlevélben alapvetően nem feltétlen ezt a vonalat képviselem. Erre majd visszatérek még.)
Mellé került viszont egy új kulcsmondat is: “I build data products”.
(Az egyes szavak jelentősségét szintén kifejtem később.)
A lényeg tehát, hogy a brand/identitás az első vázlatpont, amin gondolkozom, amit leírok – és ami a későbbi pontokat és ezáltal a következő pár hónapra vonatkozó munkámat alapjaiban meghatározza.
Megjegyzés: egyébként ezt a fajta brand/identitás dolgot nem sűrűn cserélgetem – és nincsenek is benne éles váltások. Már 2013-ban “data guy” volt a Linkedin profilomra írva. Az “I build data products” rész csak az utóbbi évek hozománya, de ebben is hosszú távon gondolkodom. A brand és az identitás – természetüknél fogva – nagyon lassan alakulnak.
Ez alatt a pont alatt listázom az összes jelenleg futó projektemet. Nyilván, ha csak egy lenne, akkor erre nem lenne szükség. De most, hogy több pici vállalkozást is elkezdtem építeni, jó, ha le van írva, hogy épp mik vannak a listán.
Két kategóriába teszem őket:
Gyors copy-paste a fenti listából – 2023 június-augusztusra így néz ki nálam ez a kategória:
A SIKERES PROJEKTEK kategória azért lényeges, mert véletlen sem szeretném szem elől téveszteni, hogy melyik az a vállalkozás (vagy üzletág), amiből élek. Nálam ez most kifejezetten a Data36. Az, hogy ez kiemelt helyre került, nem feltétlen jelenti azt, hogy ezzel fogom a legtöbb időt tölteni. De az biztos, hogy ha valami SOS dolog merül fel a SIKERES PROJEKTEK kategóriában, akkor azt kiemelt prioritással fogom kezelni.
Megjegyzés: Jó példa erre a hozzáállásra az, hogy a Data36 honlapja egy külön szerveren fut, backup szerverrel, stb, stb. Tehát kiemelt erőforrást kap — ami több pénzbe is kerül. A WhiskyReturns viszont egyelőre csak egy megosztott szerveren fut másik ~15 webes projektem mellett. (Ezek többnyire side-projektek, amikből nem lett semmi — vagy haveroknak csináltam.) Alapállapotban ebből a különbségből nem lehet semmit érzékelni. De múltkor pont probléma volt az egyik weblappal a közös szerveren… Ami miatt sajnos a WhiskyReturns is leállt ~4-5 órára. A Data36 viszont érintetlen maradt.
A sikeres projektek mellett pedig külön alpontban megjelennek a viszonylag újabb (és anyagilag még nem feltétlen sikeres) projektek: SMALL BET-EK (“kis fogadások”) néven. Erre a kategóriára is van egy igen fontos szabályom: egyszerre nem lehet 3-nál több small bet-em.
A SMALL BET kategóriából egyébként akkor mozgatok át valamit a SIKERES PROJEKT kategóriába, ha az elérte az 500.000 Ft-os havi (azaz a 6.000.000 Ft-os éves) bevételi szintet.
Ezen a ponton pedig töredelmesen bevallom, hogy a sikeres kulcsszó a SIKERES PROJEKTEK részben félig-meddig ilyen önmotivációs humbug. 😉 Mármint próbálom a megfelelő szóhasználattal is belőni a megfelelő hozzáállásomat a dolgokhoz. És engem most iszonyatosan motivál az, hogy bejöjjön egy-két “kis fogadásom” és ezáltal legyen minél több sikeres projektem belőlük.
Megjegyzés: Ilyen szempontból az Impulzus Hírlevél egyébként már határeset. (Jó értelemben.) Ahhoz, hogy a fent leírt peremfeltételt elérje és átkerüljön a sikeres kategóriába, még kéne kb. ~70-80 feliratkozó. Egy mellékcélnak fel is írtam, hogy nyár végére ezt jó lenne elérni. (Lásd később.)
További érdekesség még, hogy a 4 leírt projektekből csak 3 vág egybe a fentebb kifejtett brand/identitás vonallal (“I build data products”): a Whiskyreturns, a Data36 és a DataKlub. Ezek közül mind a három data science-hez kapcsolódik és termékekre épül.
Az Impulzus Hírlevél (és ehhez kapcsolódóan a Biznisz Boyz is) kakukktojás, hiszen ezekben nem adatelemzésről beszélek/írok, hanem bizniszről.
Mégsem tudom és nem is akarom elengedni ezeket a projekteket sem. Sőt!
Az, hogy ezt az ellentmondást hogyan oldottam fel, kiderül rögtön a következő pontban.
Ugyebár brand/identitás szinten kimondtam magamnak, hogy data science-szel akarok foglalkozni és azon belül pedig termékeket akarok építeni.
De arra is rájöttem, hogy az én személyiségemhez egyszerűen nem passzol az, hogy ennyire nagyon szigorú legyek magammal. Tulajdonképpen majdnem mindenben (edzés, napi rutinok, pénzügyek, stb.) így működök az életben is: általában van egy szigorú szabályrendszerem… de abban a pillanatban, hogy elkezdek 100%-ig ragaszkodni hozzá és minden egyes részletét precízen betartani, elkezdem “börtönben” érezni magamat.
Kell egy kis szabadság — és hát a szabályrendszer valójában csak egy útmutató. Ha 80%-ig betartom, akkor még mindig kellően következetes maradok ahhoz, hogy nagyon jó eredményeket érjek el. A maradék 20% kalandozás által pedig megélhetem a szabadságomat is.
Ezt a gondolatot ültettem át ide is.
Racionális kompromisszumnak tartom azt, hogy a munkaidőm 80%-ban szigorúan data science-szel kapcsolatos termékeken dolgozom.
A maradék 20%-ban pedig minden máson… Életem jelenlegi szakaszában ez a Biznisz Boyz-t és az Impulzus Hírlevet jelenti.
Az egyszerűség kedvéért én ezt így írtam le magamnak:
És ezzel a felállással most teljesen boldog vagyok: annyi időt szentelek mindennek, ami számomra megfelel.
Ismét kiemelném, hogy esszenciális, hogy mindez le is legyen írva!
Például nekem mindig óriási a belső csábítás, hogy többet foglalkozzak podcast-eléssel. Várat magára a Mi a Matek?! podcast második évadja. Biznisz Boyz szintjén is rengeteg minisorozat és interjú ötletem van. Az új ötletekről (mint pl. a videós tartalmak bővítése) pedig már nem is beszélek… De ezekre végül mind-mind nemet kellett, hogy mondjak magamban, mert felborítanák a 80%-20%-os ideális arányomat. És úgy gondolom, hogy az hosszú távon már megakasztaná az üzleti fejlődésemet.
Megjegyzés: egyébként ez a 80%-20%-os arány segít abban is, hogy az IH és BB hiteles maradjon. Ugyebár mind a kettőben a saját üzleti utunkat dokumentáljuk különböző formátumokban. Szerintem ez akkor hiteles, hogy ha maguk a bizniszek, amikről beszélünk nagyjából függetlenek maradnak az IH-tól és a BB-től. (A mi üzleti tapasztalatunk nem abból a termékből jön, ahol az üzleti tapasztalatainkról írunk – szemben a legtöbb biznisz guruval. És erre büszkék is vagyunk.)
Nagyon hiszek abban, hogy aki a bizniszben egyszerre egy dologra fókuszál, az sokkal nagyobb eredményeket tud elérni, mint az, aki megosztja a figyelmét.
Ezért – bár jelenleg több vállalkozást építek – szeretek kijelölni egy főcélt, ami az adott időszak középpontjába kerül.
Persze megjelennek mellékcélok is (lásd következő alfejezet), de ha úgy alakul, ezeket akár hajlandó vagyok beáldozni is a főcél érdekében.
Tehát még egyszer: főcélból egyetlen egy darab lehet.
Ezt az idei nyári szakaszra (2023 június-augusztus) így fogalmaztam meg:
Mondjuk, ha tudtam volna, hogy hírlevélben is publikálom majd, lehet nem ennyire mohón fogalmazom meg. 😀 De gondoltam, itt belsős körben nem kell kozmetikázni – ezt írtam le magamnak, ez a vágyam, ezt tűztem ki célul és ezt így fogalmaztam meg.
Három fontos dolog a főcélhoz:
Csak, hogy lásd a kontrasztot:
2023 június-augusztusra tehát ez van felírva nekem:
“Data36 masszív bevételnövelés”
A 2023 január-május időszakra pedig ez volt:
“egy darab ~500e HUF/hó-s új bevételi forrás”
Tök más üzleti törekvés (és személyes vágy) jelenik meg mindkettőben.
Megjegyzés: a 2023 január-májusi főcélom amúgy nem teljesült szigorúan véve. Ezt a célt vagy a WhiskyReturns-szel vagy az Impulzus Hírlevéllel akartam elérni. Az Impulzus Hírlevél számai elég publikusak, szóval nem nehéz kiszámolni, hogy hol tartunk… De ahogy fentebb írtam, az 500.000 Ft / hóhoz még kell pár új feliratkozó. (Amúgy nem vagyok elégedetlen az eddigi eredménnyel sem.) A WhiskyReturns pedig összesen $10 bevételt hozott eddig. Remélem ez is változik lassan.
A cél meghatározásában nincs különösebb módszertanom – többnyire intuitíve történik és már az előző időszakban elkezd körvonalazódni. Nyilván számít, hogy milyen lehetőségeket látok magam körül, mihez van több kedvem – vagy éppen, hogy milyen problémákat látok a különböző vállalkozásokban… De ezen túl a célmeghatározásra már nincs szabályrendszerem vagy receptem.
Pontosabban egy szabályom azért van: a célban mindig kell lennie egy pénzjellegű állításnak is. Ez lehet számosítva (“~500e HUF/hó”) vagy lehet absztraktabb is (“masszív bevételnövelés”). A vállalkozást pénzre játsszák, nincs ebben semmi ördögtől való. Viszont én azt vettem észre magamon, hogy ha a stratégiai céljaimban nem jelennek meg az anyagi célok, akkor azokat általában nem is érem el. A Biznisz Boyz-ban már meséltem erről többször is: az elmúlt években pörgettem ki jópár érdekes, ám nullás vagy veszteséges projektet. Utólag visszanézve nem volt jó móka. Sokkal jobb az, ha az ember értéket is teremt és közben pénzt is keres. Lehet együtt a kettőt.
A mellékcélokról nem akarok sokat írni. Elég hasonlóan működnek a főcélokhoz, annyi különbséggel, hogy ide már nem mindig írok anyagi célokat.
Mondjuk a mostaniban (2023 június-augusztus) pont van:
Az előző időszakra (2023 január-május) viszont csak ennyi volt:
Megjegyzés: A “Junior DS Akadémia” az a képzésem, ami időben az év első harmadát általában meghatározza számomra – és ez teszi ki az egész éves bevételem egy jelentős szeletét is. Itt bár sok újdonságot nem kell létrehoznom – de pl. elég sok a mentorálási feladat, hetente tartok előadásokat és a már kész tananyagokat is szeretem közelről monitorozni, hogy nem kell-e frissíteni bennük valamit. Szóval folyamatos figyelmet igényel a dolog. Mégis ez a mellékcél szintjén maradt, mert már egy annyira kicsiszolt képzésről van szó, hogy nagyon nagy meglepetések nem történhetnek – emiatt óriási kihívások sincsenek már benne számomra. Kb olyan, mint ha 5 éve már minden évben lefutnám a maratont és idén is be van írva a naptárba. Nem lehet félvállról venni, de mentális kapacitás marad mellette másra is.
Papíron mellékcélból is maximum hármat engedélyezek magamnak egy adott időszakra – de általában megállok 1-2-nél.
Ha az összes főcél és mellékcél teljesül az adott időszakban, akkor nagyon boldog vagyok, mert:
Ha csak részben teljesülnek (és általában ez történik), többnyire akkor sem vagyok elégedetlen: fejlődtem, csak kicsit lassabban.
Ha viszont semmi nem teljesül, akkor biztos, hogy valamit rosszul csináltam az adott időszakban (vagy esetleg valami vis major helyzet volt a magánéletemben), de ilyen még szerencsére sose volt.
A mindset főegység része az is, hogy milyen hozzáállással kommunikálok a különböző marketing-csatornákon, amiket használok. Ebbe sem vagyok azért nagyon belefeszülve, mégis azért írom le magamnak, hogy mindig ott legyen a hátsó agyamban, amikor valamit publikusan posztolok vagy mondok.
Pl. ha egy podcast-felvétel előtt fejben beállítom magamnak, hogy amúgy ne feledjem el, hogy én vagyok az “adatos srác”, attól még nem fogok úgy bemutatkozni, hogy “hello, Mester Tomi vagyok, az adatos srác” (az túl direkt lenne szerintem) és elképzelhető, hogy egyáltalán nem fogok adatelemzésről sem beszélni… De mondjuk lehet, hogy amikor bedobok egy poént vagy egy sztorit, akkor tükröződni fog benne az adatos mentalitásom és ez finoman és elegánsan építi ezt a karakteremet és brand-emet.
Egyébként a konkrét CSATORNÁK/ÜZENETEK pont a stratégiai tervemben nálam egyszerűen az IDENTITÁS/BRAND rész megismétlése:
Megjegyzés: A hírlevél alatt nem az Impulzus Hírlevelet értem, hanem egyéb publikus/ingyenes hírlevelemeimet.
Ah, de vártam, hogy végre ehhez a részhez érjek.
Ez egy iszonyatosan fontos szekció számomra.
Ha feljön egy új projektötlet, ez a SZŰRŐ-lista az, amin először átfuttatom azt.
Pár hónapja megírtam a nagy NEM-et mondás checklist-emet.
Ha úgy vesszük, akkor ez pedig a nagy IGEN-t mondás checklist-em.
Ami ezt a szűrőlistát túléli, az a projekt jó eséllyel bekerül a potenciális projektek közé. (Amit felírok egy listára és következő időszakban foglalkozok vele… Ha belefér időben.)
Íme:
Ezek persze csak az én szubjektív szűrőim. A tieid biztos mások lesznek. Ami számít az az, hogy neked is legyen egy leírt szempontrendszered, ami alapján gyorsan és egyszerűen eldöntheted, hogy számodra mi egy ideális és önazonos projekt.
Mindenesetre leírom, hogy én miért ezeket a pontokat írtam össze – hátha inspirál arra, hogy te is bevegyél 1-2-t a saját listádba.
Ahogy fentebb írtam, a vállalkozás nevű játékot pénzre játsszák. Ezzel nem voltam mindig tisztában. Néha (sokszor) én is beleestem az elmúlt 10 évben abba a Szilícium-völgyi startupper mindset “hibába”, hogy építsünk valamit, aztán meglátjuk mi lesz belőle. Aztán nem lett belőle semmi – de az építéssel elment az idő.
Szóval most szigorúan csak olyan projekteken dolgozom, amelyek lehetőség szerint már a nulladik pillanattól bevételt termelnek.
Megjegyzés 1: a WhiskyReturns-t például már lassan 10 hónapja építem és ahogy írtam, eddig összesen $10-t kerestem vele. Ez rettenetesen zavar. Nem is véletlen, hogy a nyári időszakra felírtam célnak, hogy most már jó lenne legalább 100.000 Ft havi megújuló bevételig eljutni vele.
Megjegyzés 2: Általánosságban véve nincs baj a startup mindset-tel sem. Elismerem, működhet az a modell is, hogy a cégünk nem termel pénz és egy ideig még a befektetők tőkéjéből növekszünk. De tudatosítani kell, hogy az egy teljesen más műfaj, nem szabad összekeverni az egyfős “indie” vállalkozós iránnyal.
2023-ban jutottam el oda, hogy végre sikerült kimondanom magamnak, hogy csak és kizárólag termékeken szeretnék dolgozni és a szolgáltatásokat teljesen kiveszem a vállalkozói portfóliómból.
A Built to Sell c. könyv alapján egy termék főbb jellemzői:
Klasszikus értelemben termék pl. egy data science online kurzus — és szolgáltatás pl. egy data science projekt kivitelezése.
Vagy még egy példa:
Az, hogy én most inkább termékeken akarok dolgozni, 100%-ig a saját ízlésem kérdése – számomra ez most egyszerűen egy érdekesebb irány. Plusz, ez több rugalmasságot biztosít a magánéletemben is.
A szolgáltatásokat (pl. konzultációk) amúgy nem zártam ki teljesen az életemből, de most már többnyire csak egy termék részeként jelennek meg (pl. konzultálok a kurzusrésztvevőimmel) vagy valamilyen termék előkutatásának részeként (pl. egy új kurzus készítése előtt tök jó kutatási módszertan konzultációkat tartani – erről részletesebben írtam itt).
Kicsit ködös a megfogalmazás – emiatt elnézést.
Itt arra gondolok, hogy amikor egy új projekt jön a látóhatárra, akkor nem csak a szűrőkön futtatom végig, hanem átolvasom az egész “mindset” listámat is.
Vannak dolgok, amiket inkább érez az ember, semmint racionálisan eldönt. Ha érzésre nem passzol a projekt a mindset-emhez, akkor elengedem.
Ez nem csak egy szimpla “etikus vállalkozó” bullshit.
Őszinte leszek: próbálkoztam több olyan projekttel is, ami szigorúan véve nem teremt értéket a társadalomnak… kvázi egy üzleti hack a pénzkeresésre.
Néhány példa:
Két tanulságot vontam le ezekből a projektekből:
De itt egy még extrémebb példa:
Hiszek abban, hogy ha valaki profi bankrabló akar lenni, sok-sok energia-befektetéssel eljuthat oda és ezzel nagyon-nagyon sok pénzt szerezhet. De abban is biztos vagyok, hogy előbb-utóbb mégis elkapják, börtönbe kerül és nem tudja kiélvezni majd a pénzét. Tehát összességében elég alacsony a kockázattal súlyozott megtérülése.
Főleg, hogy ugyanennyi energiával valószínűleg válhatna belőle egy teljesen legitim módon működő vállalkozó is, amivel szintén sok pénzt kereshet és a börtönbe kerülés esélye minimális.
Talán kicsit túlmagyaráztam. De a lényeg, hogy meggyőződésem, hogy 2023-ban a legegyszerűbb módja a meggazdagodásnak az, hogy ha valódi értéket teremtesz egy ember vagy egy cég számára, aki ezért cserébe pénzt ad neked. Minél nagyobb az érték, amit adsz, annál jobban és annál konzisztensebben tudsz vele pénzt keresni.
Van egy-két redundáns elem a listámon. Ez az egyik.
Általában igaz, hogy aki szolgáltatást ad el, az az idejét adja el.
Mivel én termékeket akarok eladni, ezért engem ez a veszély kevésbé fenyeget.
Mégis rajta hagytam a listán ezt az elemet, hogy megerősítsem magamban: egyfős vállalkozóként az időm a legszűkösebb erőforrásom. Ezért nagyon vigyáznom kell rá. Ebből kifolyólag csak a legritkább esetben adok el akármit is órabér alapon.
Megjegyzés: Ez is csak személyes preferencia. A szabadúszó léttel sincs semmi gond, nagyon nagy életérzés az is. De tudatosítani kell, hogy annak vannak mind időben, mind bevételben felső határai.
Ez a COVID és a távmunka térnyerése óta már nem egy nagyon egyedi igény, de azért ezt is leírtam: preferálom az olyan üzleti szituációkat, ahol minden teljesen online történik.
Szerencsére minden, amit jelenleg csinálok megvalósítható ilyen formában is: podcast, oktatás, tréning-résztvevőkkel való konzultáció, mastermind-ozás, stb.
Idén ezt teszteltem is – a 3 hónapos online kurzusom közepén elutaztunk két hétre a családdal Valencia-ba és innen tartottam az élő (online) részeket. Szerintem a résztvevők semmit nem vettek észre a helyszínváltozásból. (A legnagyobb poén pedig az volt, hogy mikor hazajöttünk, véletlen kiderült, hogy az egyik résztvevő pont Valencia-ban él. Mondtam is neki, hogy kár volt ennyire titkolóznom, legalább így találkozhattunk volna és elmesélhette volna, hogy milyen ott kint lakni magyarként.)
Mindenesetre a helyfüggetlenség tétel is a listámon van. Szinte alap, de jó ebben is tudatosnak maradni… nehogy véletlen bevállaljak valamit, ami visszalépést jelentene ezen a fronton.
Bevallom ennek a tételnek nagyon nehezen tudok megfelelni egyelőre. De nagy vágyálmom, hogy teljesen aszinkron legyen minden vállalkozásom. Ez azt jelentené, hogy az, amikor én dolgozom és az, amikor ez a vásárlóim számára értéket teremt, egymástól teljesen független időben.
Összehasonlításként néhány üzleti példa:
| időfüggetlen (aszinkron) | időhöz kötött (szinkron) |
| email, Slack | Zoom meeting |
| webinárium felvétel | élő webinárium |
| hangüzenet | telefonálás |
| … | … |
Az én működésemben bőven van még a táblázat mindkét oszlopából. És vannak olyan tevékenységeim is, amiknek nincs is aszinkron megfelelőjük (pl. podcast-felvétel).
Megjegyzés: Egyébként az Impulzus Hírlevél jelenlegi formátumában azt is imádom, hogy igazából ott és akkor írom meg a levelet, amikor jól esik: 100%-ig időfüggetlen és helyfüggetlen is.
Ezen a ponton teljesítek egyelőre a legrosszabbul. Sajnos egyelőre minden egyes bizniszem úgy van felépítve, hogy valamilyen szinten szükség van rám hozzá. (Kivétel amúgy a WhiskyReturns, de azzal meg ugye nem keresek még pénzt.)
Az, hogy szükség van rám egy bizniszemhez, szintén egy szűk keresztmetszetet jelent. A fenti hét szűrő már elvi szinten biztosítja, hogy jól skálázzam a vállalkozásaimat. Mégis bent maradt egy utolsó akadály, ami én magam vagyok. Akármennyi rugalmasságot is biztosít az eddigi rendszerem — ha mindennel nekem kell foglalkoznom, az időm előbb-utóbb újra el fog fogyni.
Egyébként jelen pillanatban nincs ezzel bajom… De azért felírtam magamnak, hogy hosszú távon, ha egy új projekt ötlete merül fel, akkor tudatosítsam magamban, hogy olyan dolgokat keresek, amelyek tőlem teljesen függetlenül is tudnak majd működni. (Illetve azért a jelenlegi projektekben is próbálom megtalálni, hogy hol tudok kiszervezni ügyesen dolgokat — minőségvesztés nélkül.)
Az előző pontban tehát leírtam a MINDSET-emet, azaz a hozzáállásomat, ami az adott időszakot jellemzi. Ezzel megadtam magamnak az elméleti kereteket.
Ebben a második pontban jönnek az “ACTION POINT”-ok, azaz, hogy az eddigi szabályrendszer alapján mi az, amit ténylegesen csinálni is fogok.
Nálam ez a 2023 június-augusztusi időszakra így néz ki. (Megint csak egy az egyben bemásolom ide.)
ACTION:
Ahogy látod, itt már elég konkrét tételek vannak.
Ezekről nem akarok egyesével írni, mert már annyira specifikusak, hogy nem hiszem, hogy sok hasznát tudnád venni.
Inkább írok néhány dolgot, ami itt a tervezési gondolkodásmódomat jellemzi:

Ezen kívül talán több gondolatom nincs is ide.
Ja, de igen. Még egy utolsó – természetesen az új projektek, ötletek, feladatok nem mindig június 1-én szoktak eszembe jutni. Folyamatosan érnek a különböző inspirációk és impulzusok az év során. Ha valami jó dolog beugrik, mindenféle szűrés nélkül leírom egy másik Evernote jegyzetfüzetbe, ami a fondorlatos “projekt ötletek” nevet viseli.
Ezekből az előre felírt ötletekből (is) szemezgetek egy-egy ilyen stratégiai tervező alkalom alatt… Habár az ötletek többsége nem nagyon éli túl már az első hetét sem: miután leírtam és alszok rá párat, gyakran rájövök, hogy hülyeség az egész és megy egyből az “elvetett ötletek” alkategóriába.
Megjegyzés: ez a “projekt ötletek” nevű Evernote jegyzetem amúgy egy végtelen lista. Kb. 2-3 éve indítottam és van rajta már vagy 100 projektötlet. Törölni soha semmit nem törlök róla. Az elvetett ötleteket mindig csak áthúzom így. Ez azért van, mert néha egy-egy elvetett ötletről 1-2 év múlva kiderül, hogy mégiscsak jó volt az. Pl. a WhiskyReturns-t is így kukáztam vissza, miután 2 évvel ezelőtt eldobtam magamtól a gondolatot.
Az utolsó — rövidebb — kategória az önfejlesztés.
Ide 2-3 pontot szoktam csak felírni. Többnyire üzleti könyveket, amiket el akarok olvasni egy adott témában — vagy online kurzusokat, amiket el akarok végezni.
Erre a nyári időszakra egyetlen kulcsszó került fel rá: branding-ről tanulni.
Még konkrétabban:
100e HUF — branding tanácsadásra (3 tanácsadó)
Szóval szeretnék majd elmenni egy-két ügyes márka-tanácsadóhoz, aki segít még jobban rendbe rakni a fejemben, hogy hogyan gondolkozzak az énmárkámról vagy akár egy-egy projektem márkájáról.
Ha olvastad a különböző anyagaimat itt az IH-ban, akkor tudod, hogy mostanában kiemelten érdekel engem a téma — és nagyon jó lehetőséget látok benne hosszú távon.
Mondjuk a 100e HUF összeget, amit 3 tanácsadásra szántam, már most látom, hogy alulterveztem, de sebaj, majd iterálok rajta egyet… 🙂
Szóval ennyi volna az egyszerűsített template-em.
Még egyszer tehát, a főbb tételek:
A teljes template pedig itt: LINK.
Ahogy írtam, nekem ez tök jól működik — egyszerű és hasznos. Remélem te is találtál benne másolható elemeket és gondolatokat.
Befejezésképpen pedig szeretnék még írni néhány gondolatot arról, hogy általában hogyan értékelem az előző időszakokat.
Az eddig leírt egyszerűsített stratégiai tervezésnek az igazi szépsége az, hogy pillanatok alatt kiderül, hogy eredményes időszakot zártam-e. Okkés, kicsit pontosítok: általában 30 percet szoktam a kiértékelésnek szentelni — természetesen mindig az új időszak tervezése előtt.
Amiket figyelek:
Ahogy írtam: igyekszem ezt a részt is egyszerűen tartani. Csak a szükséges mennyiségű önreflexió… és ha nagy gondok nincsenek, akkor már fordulok is rá a következő időszak tervezésére!
Ennyi volna! Remélem sikerült a címben és bevezetőben beígért egyszerűséget és hasznosságot hozni. Ha mást nem is, azt biztosan megkaptad tőle, hogy látod, hogy én hogyan gondolkodom, amikor stratégiai tervezésről van szó.
Engem pedig érdekel a te véleményed is!
Szokás szerint: ez a levél inkább hangos gondolkodás – egy fajta nyilvános napló, részben magamnak címezve. Nem a tutit próbálom megmondani és őszintén érdekel az is, hogy te mit gondolsz! Az előző leveleimre rengeteg izgalmas választ és gondolatot kaptam – remélem erre is fogok. Úgyhogy ne habozz, válaszolj: valasz@dev.bbpro.hu (Adi és én is megkapjuk.)
Köszi és üdv,
Mester Tomi
