HOGYAN INDÍTANÉK ONLINE KURZUST 2023-BAN? (1. rész) – [2023. 03. 28.] Írta: Mester Tomi

Tisztán előttem van az élmény:

Csippant a telefonom, hogy beérkezett a bankszámlámra 20 dollár… Az első online kurzus eladásom bevétele!

2017 júliusa volt – egy szép nyári nap Stockholm-ban. Épp álltam a konyhában, ebédet főztem. Aztán csippant még egyet a telefon, majd még egyet. Zseniális érzés volt.

Azt éreztem, hogy innentől nincs már semmi dolgom, csak főzni a konyhában és várni az értesítő email-eket, hogy megint kerestem egy kis pénzt.

Azóta egy egész vállalkozást építettem fel erre a modellre: a Data36.com-ot, ahol data science témájú online kurzusokat készítek és értékesítek.

2017 óta persze rájöttem, hogy a kezdetben romantikusnak hangzó “csak dől a pénz, amíg alszom” életérzés nagyon-nagyon messze van a valóságtól. Rengeteg meló van egy online kurzus alapú biznisz felépítésében… De az tény és való, hogy egy jól skálázható, jól automatizálható és nagyon élvezetes vállalkozási formáról van szó.

Az elmúlt 6-7 évben sok mindent megtanultam erről az iparágról – könyvekből, kurzusokból, barátaim példáin keresztül és persze leginkább a saját bőrömön. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. 2021-ben még el is játszottam a gondolattal, hogy összeteszek egy “Hogyan indíts online kurzus” online kurzust… 🙂 De aztán rájöttem, hogy erre az útra én inkább nem akarok rálépni. Ennek ellenére a vágy ott volt bennem, hogy beszéljek erről a témáról. És a tananyag tartalma is megvolt már leírva egy jegyzetbe.

Most pedig bekattant, hogy az Impulzus Hírlevél egy kitűnő felület lehet ennek a tudásnak a megosztására.

Szóval:

Ha te éppen online kurzust akarsz indítani – vagy már el is kezdted, akkor ez a levél neked szól.

A mai témánk tehát: Hogyan építenék fel egy online kurzust (és egy ahhoz tartozó vállalkozást) 2023-ban?

Mielőtt belekezdek, két megjegyzés:

1. Szokás szerint, ez a levél az én tapasztalataimat és gondolataimat tartalmazza. Simán lehet, hogy van, amiben tévedek. Úgyhogy ha valami kétséged merül fel, kérdőjelezd meg bátran a gondolataimat és ne habozz válaszolni erre az email-re. 🙂
2. Ez az anyag most olyan hosszú lett, hogy szó szerint nem fért volna bele egy normál email-be. Ezért két részre bontottam. Ez az első email: az alapokról és a közönségépítésről szól. A második email (4 hét múlva érkezik) foglalkozik majd a termékfejlesztéssel és az árazással.

Miért?

Ahogy azt illik: kezdjük a miérttel?
Miért érdemes ma online kurzust indítani?

Rengeteg jó válasz van erre.

Most nézzük az önző szempontokat, azaz, hogy neked mint vállalkozónak miért jó, ha online kurzust indítasz:

1. átadhatod a tudásodat másoknak (ez egy fantasztikus érzés már önmagában is – gondolj bele: az emberek időt és energiát szentelnek annak, hogy téged hallgassanak és tanuljanak tőled)
2. erősíted a szakértői márkádat és edukálod a piacodat
3. az online kurzusod lehet a marketing funnel-ed része is, tehát lead-eket is generálhatsz vele
4. és persze, ha mindent jól csinálsz, akkor pénzt is kereshetsz vele – jól skálázhatóan és nagyban automatizáltan

Persze mindenkinek más a célja – és a fentiek közül nem feltétlen lesz rád mindegyik igaz.

(Extrém példa: egyik haverom kódolos ügynökséget vezet. Náluk arra szolgál az online kurzus, hogy az ügyfeleiket edukálják a projekt előtt. Tehát közvetlen nem is keresnek vele pénzt. Amikor bejelentkezik hozzájuk egy potenciális ügyfél akkor elküldenek neki egy 60 perces mini kurzust. Ha ezt végignézi a leendő kuncsaft, akkor:

• erősödik a szakértő márkájuk – ergo nagyobb eséllyel konvertálják az ügyfelet
• az ügyfél jobban átlátja, hogy hogyan dolgozik a cég – így jobb kérdéseket tud feltenni, megspórolnak egy csomó felesleges kört
• és kiszűrik a komolytalan ügyfeleket, akik még egy 60 perces anyagot sem akarnak végignézni a közös munka előtt.)

Na de ne legyünk álszentek… Az emberek 95%-ának, amikor online kurzus készítésbe kezdenek, egy dolog lebeg a szemük előtt: “pénzt keresek, amíg alszok!”

És valóban így van. Ahogy írtam: az online kurzusokból érkező bevétel jól automatizálható és nagyon jól skálázható.

Még egyszerűbben fogalmazva: ha jól csinálod, kevés munkával sok pénzt tudsz keresni.

Nem kell messzire menni jó példákért sem. Itthon is rengetegen csinálnak sikeres online kurzusokat. Néhány közülük:

• Görög Ádám // Tacit Project (téma: vállalkozásindítás)
• Erdőssy Gellért // CVShark (téma: karrier)
• Nagy Attila // WPkurzus (téma: honlapkészítés)
• Gyerünk, Anyukám! (téma: sport – ez persze nem a klasszikus értelemben vett online kurzus, de ha csak az üzleti modellt nézzük, akkor mégiscsak az.)
• MinnerAkadémia
• ThePitch képzések
• …

A külföldi példákat pedig el sem kezdem sorolni — rengeteg van. Az üzleti modell működik.

Mikor NE vágj bele az online kurzus készítésbe?

Azért azt se tagadhatjuk, hogy a COVID alatt és után alaposan megszaporodtak az online iskolák. És hát mondjuk ki, hogy sok olyan ember vagy cég is elmozdult ebbe az irányba, akinek nagyon nem kellett volna.

Én alapvetően három szempontot hoznék, hogy mikor nem szabad online képzést indítania valakinek:

1. Ha nem tud tanítani
2. Ha nincs mit tanítania
3. Ha túltelített a piac

Egyértelműnek hangzanak, de mégsem azok, ezért kifejtem őket.

1. Ha nem tudsz tanítani.

A három közül ez a legfontosabb. Aki nem tud tanítani, az ne tanítson!

Triviális, nem? Annyira mégsem lehet az, mert sajnos elég sokan ignorálják ezt az egyszerű kis szabályt. (Pl. az egyetemi tanárok 80%-a, de ez persze nem kapcsolódik szorosan a témához.. :-))

Ahhoz, hogy valaki jól tudjon elmagyarázni a dolgokat, kell egy fajta affinitás. Valakinek ez megvan, valakinek nincs.

Szándékosan affinitást írtam – és nem tehetséget. Persze, van aki alapból ügyesebb abban, hogy jobban le tudjon bontani egy bonyolult dolgot és azt érthetően át tudja adni másnak. Neki könnyebb lesz online kurzust is építenie.

De a kulcs nem az, hogy tehetséges vagy-e benne, hanem az, hogy jó akarsz-e lenni benne. A tanítás egy készség, amit lehet fejleszteni. De ez csak akkor fog menni, ha érdekel is a dolog.

Enélkül viszont nem érdemes nekivágni az online kurzus építésnek.

Ha nincs affinitásod az oktatáshoz, akkor hiába hangzik jól a passzív bevétel, ne kezdj bele, mert csak csalódás lesz belőle: először a diákjaidnak (rossz/unalmas a tananyag) és utána pedig neked (mindenki refund-ot kér)!

2. Ha nincs mit tanítanod!

Van az az életszakasz, amikor az ember még nem tanít, hanem tanul. Például ha valaki a főzéssel kapcsolatban akar online kurzusokat készíteni, nem árt, ha előtte elvégez ő maga is egy főzőiskolát – és utána lehúz jó pár évet egy étteremben szakácsként.

Ez nem csak a tudás, hanem a hitelesség megalapozása miatt is fontos. Nyilván máshogy hangzik az, hogy valaki a nagymamájától megtanult 10 receptet – meg az, hogy 25 éven át volt szakács egy Michelin-csillagos étteremben.

Hozzátenném, hogy itt azért nem kell nagyon túlgondolni sem a dolgot. Általános érvényű igazság, hogy ha te mondjuk 6/10-es szinten vagy egy témában, akkor már rengeteg értéket tudsz adni egy olyan embernek, aki még csak a 0 és a 3-as szint között mozog.

Szóval ha véletlen mégsem voltál 25 évet főszakács egy Michelin csillagos étteremben, akkor sincs semmi gond, még mindig lehet létjogosultsága a főzős online kurzusodnak!

Például tegyük fel, hogy van egy kis éttermed egy vidéki kisvárosban, ahol mégiscsak a nagymamádtól tanult 10 receptet főzöd… Viszont azt a tíz receptet megszállottan finomítgatod már 5 éve. Kikísérletezted benne az összes fűszert, folyamatosan visszajelzést kaptál a vendégeidtől — és úgy általában azt mondják, hogy ez a menü, amit összeraktál, na ez van a legközelebb ahhoz a magas minőségű házi koszthoz, amit ma már egyetlen másik helyen sem lehet megkapni. Szuper! Meg is van a “Nagymama Titkos Receptjei Mesterkurzus – kezdő háziasszonyoknak, akik egyszerűen és gyorsan akarnak olyan menüket főzni, ami után a család összes tagja megnyalja mind a tíz ujját”.

Megjegyzés: Najó, azért ezen az értékajánlaton lehet még csiszolni.

Általánosítva a fenti példát, szerintem egy jó ökölszabály, hogy a minimum szintje annak, hogy online kurzust indíts egy témában az az, hogy ha te medior vagy egy területen. Ebben az esetben belépő szintű/junior embereket célzol a tudásanyagoddal. (Nyilván, ha senior vagy, az még jobb pozíció – ekkor több réteget is célozhatsz, különböző anyagokkal.)

2.B. Imposztor szindróma

Ha már medior szinten vagy és még azt is érzed, hogy van affinitásod a tanításhoz – mégis kételkedsz magadban, hogy elég jó vagy-e ehhez, akkor szinte biztos, hogy imposztor szindrómával küzdesz… mint minden online kurzust készítő szakember egy adott ponton.

Mélyebben ebbe a témába nem akarok belemenni, mert már beszéltem/írtam róla sokat itt az Impulzus Hírlevélben és a Biznisz Boyz-ban is. De ha neked új ez a fogalom, akkor az “Imposztor szindróma” kulcsszó mellett keress rá a “Dunning-Kruger hatásra” is!

2.C. Miben vagy szakértő?

Egy fontos kérdés még az persze, hogy pontosan miben is vagy szakértő? Egyrészről több mindenben is lehetsz az – és nem csak abban, amivel professzionális szinten (teljes állásban vagy vállalkozóként) foglalkozol.

Például lehet, hogy főállásban marketing szövegíró vagy, de közben hobbiszinten meg te értesz a világon a legjobban a freestyle ugrókötelezéshez. Lehet, hogy jobban jársz, ha inkább ez utóbbiban készítesz online képzést. (Erre mindjárt visszatérek.)

Az, hogy hogyan állapítsd meg, hogy miben vagy szakértő, egy elég összetett kérdés. Ha neked még nincs válaszod rá, akkor két út bevett út van:

1. Az egyszerűbb út, hogy elkezded összeírni, hogy mik azok a rendszeresen visszatérő témák, amivel ismerősök vagy kollégák mindig téged találnak meg. Ez lesz az a téma, amiben a mikrokörnyezeted már eleve szakértőnek tart. (Pro tipp: kezdd el összeírni a tipikus kérdéseket, amiket már vagy 50-szer megválaszoltál 50 különböző embernek.)
2. A nehezebb út, hogy elmész egy pszichológushoz vagy karrier coach-hoz és közösen kiderítitek, hogy mi a te szenvedélyed, szakértelmed, témaköröd, amiben építeni akarod magad.

Hozzáteszem, hogy érdemes egy (azaz 1!) területet választani.

Nagyon nehéz egyszerre több témában szakértőnek lenni… Még ha tudás szintjén megvalósítható is, márka-kommunikációban és hitelességben lesznek problémák. Szóval ajánlott letenni a voksodat egy dolog mellett és nagyjából azon a pályán maradni éveken keresztül. (Kis pivot-ok, kitekintések kapcsolódó irányokba persze szóba jöhetnek.)

3. Ha túltelített a piacod.

Visszatérve a kérdésre, hogy marketing szövegírásról vagy freestyle ugrókötelezésről jobb-e online kurzust csinálni… A személyes preferenciák mellett fontos szempont a piac mérete és telítettsége is.

Marketing szövegírásról rengeteg kiváló online kurzus készült már magyar nyelven – és még annál is több angolul. Sok a jó szakember, aki már hosszú évek óta építi a tudását, a hitelességét és a tananyagait. Egy ilyen piacon nehéz új belépőként érvényesülni. (Persze semmi sem lehetetlen.)

Freestyle ugrókötelezés témában viszont én nem nagyon tudok magyar online kurzusról. (Mondjuk ez lehet, hogy az én hiányosságom.)

Tehát fontos szempont, hogy mekkora a konkurencia(harc) a piacodon.

Viszont vedd figyelembe, hogy a telítettségnek két oldala van: a kereslet és a kínálat.

Az ideális eset az az, ha egy olyan piacra lépsz be, ahol végtelen a kereslet és nulla a kínálat. Mivel ilyen csak a mesékben van, ezért egy kicsit lentebb kell adni ebbből az elvárásból, de akkor is úgy érdemes keresgélni a megfelelő témát, hogy az ehhez az álomszerű állapothoz a legközelebbit találd meg.

Sajnálatos tény, hogy 2023-ban már sok az olyan téma, ahol a kínálat bőven meghaladta a keresletet. A marketing, a weblapkészítés, a dizájn, az online vállalkozások, a befektetések… és nagyjából akármi, ami egy alacsony belépési küszöbű és online-nal kapcsolatos terület: többnyire telített piac. Ezeket jellemzően azok a szereplők dominálják, akik még 2020 előtt indultak – néhány új, feltörekvő mikro-biznisszel kiegészítve.

Megjegyzés: de pl. kódolásban egy csomó kis piaci rés van itthon és nemzetközi vizeken is – pont azért, mert ott nagyobb a belépési küszöb egy-egy oktatónak is. (Tudnia kell kódolni.)

Ha a kereslet felől közelítünk, akkor a freestyle ugrókötelezés sem a legjobb ötlet, mert ott bár lehet, hogy nulla a kínálat, de sajnos a keresleti oldal is ennek a közelében lehet.

Szóval megfelelő kereslet-kínálat arányú online kurzus témát találni 2023-ban jelentős kihívás!

Szerencsére erre a problémára van egy egyszerű és könnyen alkalmazható megoldás. Ez pedig az, ha szűkíted a területedet és specializálódsz egy kisebb részpiacra. (Vagy ahogy az amerikaiak mondanák: “niche down!”)

Pl. ha marketinges témájú kurzust akarsz csinálni, akkor itt vannak az egyre szűkebb niche-ek:

• marketing (nagyon tág)
• keresőmarketing (szűkebb)
• SEO
• SEO webshop-oknak
• linképítés webshop-oknak
• linképítés webshop-okat üzemeltető egyéni vállalkozóknak
• linképítés webshop-okat üzemeltető GYES-en lévő anyukáknak
• stb.

Nyilván meg kell találni a balanszot. Ha túlszűkíted a piacodat, akkor nem nagyon marad bent potenciális vevő, akinek a kurzusodat eladhatnád. Ha túl szélesen hagyod a merítést, akkor pedig sok lesz a versenytárs.

Az ideális állapot az a legtágabb szegmens, ahol te vagy a niche egyeduralkodója. Ezt a saját témádban neked kell megtalálni… Sok kutatással és kísérletezéssel jár, de a fenti logikát követve nem lehetetlen küldetés.

3.B. Magyar vagy nemzetközi piac?

Az elmúlt években volt szerencsém mindkét piacon megvetni a lábamat: hazai és nemzetközi vizeken is.

Az angol nyelvű, nemzetközi biznisz elég csábító lehet mindenkinek, aki beszéli a nyelvet, hiszen a magyarhoz képest szinte végtelen a felvevő piac. De ne feledjük, hogy sokkal nagyobb a verseny is! (Megintcsak: kereslet vs. kínálat. Mindkét oldal számít!)

Ha ezt a levelet olvasod, akkor valószínűleg anyanyelvi szinten beszélsz magyarul… Ami azt is jelenti, hogy a te egyik legerősebb niche-ed pont a magyar piac lehet, hiszen jobban ismered a magyar viszonyokat egy nemzetközi szakértőhöz képest – ezért hitelesebb is vagy itthon.

Persze senkit nem akarok lebeszélni: külföldön is lehet nagyon jókat menni, de nagyon okosan kell részpiacot választani.

A saját példám így nézett ki:

• A Data36-tal (data science oktatás) nemzetközi piacon nem tudtam érvényesülni a bevezető jellegű tananyagokkal (SQL alapjai, Python alapjai, stb.) — mivel ezekben a témákban már nagyon nagy volt a verseny. Viszont szerencsére találtam egy olyan részpiacot data science-en belül, ami még érintetlen volt. Azokat a tanulókat céloztam (és célzom még most is), akik már elérték a junior szintet tudásban – de az első állásinterjújuk előtt még ki akarják próbálni, hogy milyen is junior data scientist-nek lenni. (Így született meg a The Junior Data Scientist’s First Month nevű kurzusom, ami nemzetközi színekben is szuperül megállja a helyét.)
• A magyar piacon ugyanezzel a vállalkozással már találtam közönséget az alapozó anyagoknak is, mivel magyar nyelven, online kurzus területen nem volt nagyon nagy a verseny. Így létrehoztam a Junior Data Scientist Akadémiát, ami a nemzetközihez képest sokkal inkább egy klasszikus “nulláról junior data scientist szintig” típusú kurzus.

Jól látszik, hogy a két különböző termékkel két különböző niche-t “támadtam”: a nemzetköziben a témaválasztás adta az én egyedi szegmensemet – az itthoniban maga a magyar nyelv.

3.C. Jól és kevésbé jól monetizálható témák

Az, hogy mennyire lesz anyagilag fenntartható az online kurzusos vállalkozásod, nem csak a kereslet/kínálat határozza meg. Van még egy fontos tényező. Ez pedig az, hogy mennyi pénzt kérhetsz a kurzusodért?

És ez bizony témánként erősen eltérő.

Alapvetően azok a kurzusok, aminek segítségével a résztvevőid több pénzt tudnak keresni, magasra árazhatóak. Ilyenek:

• karrier jellegű képzések — ezen belül néhány példa:
  • új hard-skill-ek elsajátítása (pl. programozás, marketing, stb..)
  • új soft-skill-ek elsajátítása (pl. menedzsment skill-ek, előadástechnika, stb.)
  • álláskereséssel kapcsolatos képzések (pl. hogyan találj jobban fizető állást, hogyan alkudj ki magasabb fizetést, stb.)
  • …
• vállalkozásindítással kapcsolatos képzések
• befektetésekkel kapcsolatos képzések

Megjegyzés: Tudom, mindenkinek az ugrik be, hogy a fenti területeken egy csomó scam-jellegű képzés van itthon is. Ez igaz, de most vegyük alapvetésnek, hogy ezeken a témákon belül is lehet etikusan működni és koncentráljunk erre.

Közepesen magas értékűnek számítanak azok a képzések, amik ugyan nem kapcsolódnak szorosan a pénzkereséshez, de egy jelentős problémát vagy fájdalmat oldanak meg a résztvevők életében:

• párkeresés
• egészség
• önfejlesztés

Nehezebben árazhatóak azok a képzések, amik hobbikat oktatnak:

• kávéfőzés
• kertészkedés
• sport
• főzés
• freestyle ugrókötelezés 🙂
• …

Míg egy karrier típusú online kurzusért 6-, de extrém esetben 7-számjegyű összeget is hajlandóak kifizetni a résztvevők (forintban persze), addig egy kávéfőző-kurzust általában csak pár ezer forintra lehet csak beárazni.

Megjegyzés: Persze ez sem szentírás, van ismerősöm, aki fizetett már sok százezer forintot, hogy elmenjen egy prémium croissant-sütő képzésre, pedig még csak nem is ez a melója. Egyszerűen csak szeretne otthon jó croissant-ot sütni. ¯\_(ツ)_/¯)

Mitől leszel jobb, mint a Youtube vagy Udemy?

“Miért fizetnie akárki is egy online kurzusért, ha manapság már minden fent van Youtube-on (ingyen) vagy Udemy-n (10 dollárért)?” – visszatérő kérdés, amit gyakran megkapok azoktól az ismerőseimtől, akik éppen próbálják magukat lebeszélni arról, hogy online kurzust csináljanak.

Valóban sok minden elérhető ezen a két platformon és sok más helyen is.

Viszont van egy csomó minden, amit ezek a fajta “kurzusok” nem tudnak a hallgatóiknak megadni – és éppen ezek lehetnek a te kurzusod versenyelőnyei.

Úgyhogy érdemes ezeken végigmenni.

Íme tehát a lista az értékajánlatokról, amik segíthetnek magasabbra pozícionálni az online képzésedet:

1. Rendelkezésre állás és személyes segítség

Amit látni kell a Udemy és a Youtube oktatók üzleti modelljében az az, hogy ők a nagy tömegek kiszolgálására mennek rá. Egy Udemy-s tanár egy 10 dolláros kurzus eladásból, adózás után nagyjából 1-2 dollárt visz haza. Egy Youtube-os tanár egy lejátszás után ennyit se. (Ezért sem ajánlom egyébként ezeket a platformokat online kurzusok publikálásra.)

Értelemszerűen ezek az oktatók ilyen bevételek mellett nem tudnak a diákjaik számára személyes segítséget biztosítani.

Ha te ezt meg tudod adni, akkor azzal nagy előnyre tehetsz szert.

A legtöbbször nem is olyan nagy dologról van szó. Pl. az én kurzusaimban egy-egy elakadást gyakran egy 5-10 perces Slack-es chat-tel, email-váltással vagy még a legextrémebb esetben is egy Zoom-os 1-on-1 beszélgetéssel fel tudunk oldani. Ez az én oldalamon nem egy nagy erőfeszítés – a résztvevő oldalán pedig akár több órányi próbálkozást és szenvedést meg tud spórolni. Win-win.

Megjegyzés: Hogy még konkrétabb számokat mondhassak, most összeszámoltam, hogy a három hónapos kurzusom során egy résztvevőre átlagosan 2-3 órányi support feladat jut. Van, akinél ez 10 perc az egész kurzus során – van, akinél 8-10 óra. De a lényeg, hogy ez teljesen vállalható, akár 50-60 résztvevőnél is. (Főleg, hogy 50-60 résztvevőnél már megteremtődik annak az anyagi feltétele is, hogy felvegyek egy segéd-mentort magam mellé.)

2. Online élő csoportos kérdezz-felelek alkalmak

Ha nem nagyon olcsó és átláthatatlanul nagy tömegeket kiszolgáló kurzust építesz (lsd. Udemy/Youtube), akkor anyagilag az is belefér, hogy rendszeres időközönként online élő kérdezz-felelek alkalmat tarts. Ez három dolog miatt jó:

• Személyes segítség (újra). A kérdések és kételyek élő, személyes megválaszolása sokat tud segíteni a résztvevőknek.
• Ha itt elhangzik egy kérdés, mindenki hallja rá a válaszodat. (Az ismétlődő kérdések összegyűjtése amúgy a kurzusod fejlesztésében is nagy szerepet játszhatnak majd.)
• Motiváló a résztvevőknek látni téged és a többi résztvevőt élőben.

3. Moderált közösség.

Egy jól árazott és emiatt viszonylag kisebb létszámú online kurzusnál iszonyatos előny tud lenni egy moderált közösség kiépítése. Itt akár egymással is kapcsolatba tudnak lépni a résztvevők: meg tudják beszélni a tananyagokat, elindíthatnak networking folyamatokat, közös hobbi projektekbe kezdhetnek, stb, stb.

A megfigyelésem szerint a kb. 50-200 fős online kurzusra épített közösségeknél ez tök jól működik. 50 fő alatt általában túl kevés a résztvevő ahhoz, hogy folyamatos legyen az aktivitás. 200 fő fölött pedig elkezd arctalanná válni az egész és pont emiatt kezd el elhalni a dolog. (Persze nagyobb közösségek aktivizálására is vannak jó megoldások, de az már haladóbb téma.)

4. Kuráció

Talán első pontként kellett volna ezt felhoznom a Youtube/Udemy ellen.

Mind a Udemy-nél, mind a Youtube-nál az oktatóknak (bár őket nevezzük inkább tartalomgyártóknak) a jól felfogott anyagi érdekük, hogy szalagon gyártsák a videókat.

A Youtube-on kifejezetten erre vannak inszentivizálva a készítők. (Minél több a videód, annál magasabb a nézettség. Minél magasabb a nézettség, annál magasabb reklámbevételt kapsz.)

A Udemy-n ez ugyan nincs kimondva, de az árazásból ott is érezhető, hogy inkább a mennyiség dominál, nem pedig a minőség.

Egy igazán jól összerakott és végiggondolt online kurzusban viszont nem feltétlen van sok tananyag. Sőt! Egy jó oktatás nem attól jó, hogy sokáig tart, hanem attól, hogy lényegre törően, iszonyatos hatékonysággal tanítja meg azt, ami sikeressé és eredményessé teszi a résztvevőt. Magyarul minden benne van, ami kell – és semmi, ami nem kell.

Egy csomószor lehet látni, hogy ami a Udemy-n vagy a Youtube-on egy 20 órás tananyag, az egy jól kitalált online kurzusnál belefér 4-5 órába is. Pontosan azért, mert egy jól szerkesztett online kurzusnál minden másodperc előre ki van találva – míg egy gyorsan felvett, “olcsó” Udemy-s kurzusban sokszor megy a hebegés-habogás. (Tisztelet a kivételnek!)

Amikor megkérdezel egy embert arról, hogy miért vett meg egy több százezer forintos online kurzust, mikor ma már minden anyag elérhető a neten ingyen, a válasz legtöbbször az lesz, hogy ezzel ők időt akarnak venni maguknak. Nem akarnak keresgélni a jobb és rosszabb anyagok között és nem akarják végigjárni a zsákutcákat. Egy olyan embert keresnek, akiben megbíznak, akinek szeretik a stílusát és akiről tudják, hogy a leghatékonyabban tudja végigvezetni őket a tanulási folyamaton.

5. A legfontosabb versenyelőnyöd: te magad vagy

És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb, de legalábbis a legmegkerülhetetlenebb versenyelőnyödhöz.

Ha valaki megveszi a TE online kurzusodat, az (a fenti négy ok mellett) legalább 50%-ban azért teszi ezt, mert TŐLED akar tanulni.

Te vagy neki a szimpatikus — a te stílusod jön be neki — téged tart hitelesnek — te tudod úgy elmondani a dolgokat, ahogyan azt ő a legjobban megérti — a te hangszíned tetszik neki — stb.

Ha ügyesen építed az énmárkádat és a marketingedet, akkor nem lesz versenytársad egy Youtube videós sem. Sőt, gyakorlatilag másolhatatlan lesz a kurzusod, mert az egyik legnagyobb előny az lesz benne, hogy TE beszélsz benne.

Belőled pedig csak egy van.

****

Megjegyzés: a fenti szekció nem a Youtube-erek ellen szól. Minden tiszteletem azoké, akik jó minőségű oktatóanyagokat osztanak meg másokkal ingyen és bérmentve. Ezzel együtt továbbra is fenntartom, hogy a Youtube nem egy jó online oktatási platform – és az is biztos, hogy nem a legoktatóbarátabb a kifizetési policy-ja sem. (Marketingcsatornának viszont kiváló.)

És akkor építsük meg az online kurzusunkat!
Két lépésben fogjuk megtenni: 1) közönségépítés és 2) termékfejlesztés.

Ennyi bevezető után elérkeztünk a fő részhez. Eddig arról írtam, hogy miért érdemes online kurzusokkal foglalkozni még mindig 2023-ban. Most pedig jön a hogyan rész és elkezdjük felépíteni a dolgokat.

Ezt két egyszerű(nek tűnő) lépésben fogjuk megtenni.

1. lépés: közönségépítés
2. lépés: termékfejlesztés

Kezdjük a közönségépítéssel!

Közönségépítés online kurzusok eladásához

Tegyük fel, hogy minden fent említett pontot kipipáltam:

• tudok tanítani…
• szakértő vagyok valamiben…
• van egy megfelelő méretű felvevőközönség a tudásomra egy olyan piacon, ahol nincs (vagy kicsi a) verseny…

…de nulla kilométeres vállalkozó vagyok: se közönségem nincsen, se termékem.

Mi legyen az első lépés?

Ha választani kell a kettő közül, akkor én biztosan a közönségépítéssel kezdeném.

Miért?

Más üzleti modellben nem feltétlen ez a nyerő sorrend.

Pl. ha van egy gumikacsa webshop-od, akkor előbb érdemes legyártatnod (vagy megrendelned Kínából) a tökéletes gumikacsát. Egy ilyen helyzetben, lehet, hogy egyáltalán nem is kell közönséget építened. Bőven elég lehet fellőni néhány Facebook hirdetést és már veszik is, viszik is a gumikacsáidat.

Vagy ha kivitelező szabadúszó vagy, lehet, hogy simán megélsz 2-3 ügyfélből, akiket a mikrokörnyezetedből ajánlásokon keresztül is be tudsz gyűjteni. Megint csak: nem feltétlen kell közönséget építened.

De az online kurzusozás az más tészta. Itt a közönségépítés nem csak a potenciális vásárlók összegyűjtéséről szól, hanem hitelességépítésről is. Ráadásul a terméked sem egy sztenderd dolog lesz, ezzel is folyamatosan kísérletezned kell majd: tesztelni és fejleszteni. Ehhez is kell egy legalább néhány fős közönség, akiket “megkérdezhetsz” bizonyos ötletekről. (Persze nem szó szerint megkérdezni kell őket, de erre visszatérek majd a következő email-emben, ahol a termékfejlesztésről írok majd részletesebben.)

A lényeg — ha már most van közönséged: szuper, eggyel bentebb vagy.

Ha még nincs, akkor szerintem kezdd ezzel!

Hogyan építs közönséget?

Vannak nálam sokkal jobban kvalifikált marketing és branding szakemberek a magyar weben (sőt itt, az IH feliratkozók között is), úgyhogy nem fogok se marketing, se márkaépítés mini-kurzust tartani itt az email-ben.

Egyetlen egy módszert írok csak le, ami hiteles, önazonos, sok online kurzusokkal foglalkozó ismerősömnél jól működik… Ráadásul még egyszerű is. (Figyelem: egyszerű – de nem könnyű! A két dolog nem ugyanaz.)

Akkor mi benne a trükk? Az, hogy ha ezzel mész, akkor lassan fog felépülni a táborod – cserébe annál stabilabb lesz. (Mit jelent, hogy lassú? Hosszú hónapok – nekem a Data36-nál ~1.5 év volt.)

Ebből már meg lehet fejteni, hogy természetesen a tartalommarketingről beszélek… De ennél azért specifikusabb leszek.

Íme az 5 lépéses akció terv, amit javaslok követni:

1. Válaszd ki a tartalommarketing-anyanyelvedet!

Szerintem mindenkinek, aki online bizniszek területén képzeli el az életét, van egy tartalommarketing-anyanyelve… (Már feltéve, hogy létezik ilyen szó.) Ez azt jelenti, hogy mindenkinél van legalább egy olyan tartalomtípus, amiben ösztönesen jól tud gondolatot átadni. Ez persze mindenkinek más.

Attól függően, hogy milyen formátumban (pl. videó, hang, kép, írás) és milyen hosszban (rövid, közepes, hosszú) szeretsz alkotni, itt van néhány példa:

• hosszú szöveg: blog cikkek
• rövid szöveg: Linkedin/Facebook posztok
• rövid videók: TikTok/Youtube shorts
• közepesen hosszú videók: Youtube
• nagyon hosszú videók: webinárok, élő stream-ek
• hosszú hang: podcast
• rövid hang: mikro podcast (már ilyen is létezik)
• stb…

Ha még nem tudod, hogy neked mi a tartalommarketing-anyanyelved, akkor persze ér kísérletezni. Próbálj ki több formátumot és nézd meg, hogy mi tetszik… De ha ez megvan, akkor:

2. Fókuszálj csak erre a csatornára!

Szerintem nagyon fontos az, hogy egy (1!), azaz egyetlen EGY darab tartalomtípust (és ehhez tartozó csatornát) válassz!

Egy csomó kezdő vállalkozónál látom, hogy elmerül a marketingtaktikák tengerében és mindent kipróbál. Egy kis Tiktok, egy kis Youtube, mellé még blogolás, meg persze akkor már podcast is… És aztán mindent újraosztani mindenhol, stb.

Ezzel amúgy nincs gond… ha az ember már haladó szinten van, vagy ha esetleg már van egy csapat is mögötte. De kezdőként szerintem ez inkább a fókuszvesztés kategória.

Ha az első pár évben csak egyetlen csatornára fókuszálsz, akkor azt sokkal jobban ki tudod maxolni. Főleg, hogy a legtöbb marketingcsatorna korunkban exponenciálisan működik.

Pl. ha van 1 felkapott Youtube videód vs. ha van 5… az össznézettséged ez utóbbi esetben nem 5-szörös lesz az előbbihez képest, hanem valószínűleg inkább 50-szeres. (Így működik az algoritmus. Minél több a videód, annál több jelenik meg az ajánlásokban és egyre több ember iratkozik fel a csatornádra – azaz elindul a “kamatos kamat” hatás.)

Megjegyzés: Ahogy fentebb leírtam, a csatorna kiválasztásánál legyen az elsődleges szempont az, hogy neked melyik formátum áll jól… De ezen a ponton kiegészíteném azzal, hogy azért ne felejtsd el leellenőrizni azt sem, hogy a közönséged is jelen van-e ott. (Pl. ha 16 évesekre célzol, akkor valószínűleg a Linkedin-re posztolás nem lesz egy nyerő választás, még akkor sem, ha te amúgy ebben vagy a legerősebb.)

3. Készítsd el az első sarokkő tartalmaidat!

Ha megvan a formátum, ami mellett készen állsz, hogy elkötelezd magad, jöhet az első melós rész: készítsd el a saját csatornádon azokat a tartalmakat, amikre később hivatkozni tudsz. Ezek lesznek a sarokkő tartalmaid.

Ezekbe az anyagokba azok a gondolatok kerüljenek bele, amik meghatározzák, hogy te hogyan gondolkozol a saját témádról.

Pl. Ramit Sethi-nél nagyon tetszik, hogy kb. egy évtizeddel ezelőtt megírta a “Ramit’s Money Rules” nevű cikkét. Ebben az írásban a saját személyes pénzügyekkel kapcsolatos “szabályait” osztotta meg a közönségével. Erre a tartalomra azóta is hivatkozik: saját anyagaiban, interjúkban… Sőt már mások is hivatkoznak rá. (Mi is készítettünk ebből kiinduló BB podcast részt.)

Persze a sarokkő tartalomnak nem rólad kell szólnia – arra koncentrálj, hogy masszív értéket adj át a közönségednek… De még így is fontos, hogy átjöjjön belőle a személyiséged is. (Ahogy fentebb írtam, az online kurzusodban a személyiséged lesz az egyik megkerülhetetlen előnyöd a versenytársaidhoz képest.)

Egy tipikus kérdés még ehhez a témához:
“Mennyit osszon meg az ember ingyenes tartalmaiban és mennyit tartson meg a későbbi fizetős kurzusokra?”

Nekem a Data36-nál az volt a kezdeti stratégiám, hogy mindent átadok ingyenesen, amit tudok. Konkrétan a korábbi élő (fizetős) workshop-jaim anyagait kezdtem el feldolgozni cikk formátumban a blogomon. És ez működött. Két dolog következett ebből.

1. Tényleg nagyon értékes lett a tartalom. Ezt a közönség is érezte és értékelte.
2. Mire megjelent az első fizetős termékem, kialakult az a gondolat az emberek fejében, hogy ha ilyen értékes az ingyenes anyag, akkor milyen érték lehet a fizetős kurzusokban.

Megjegyzés: Az, hogy mindent odaadok ingyenesen, annó egy naiv “lifestyle” döntés volt részemről. Éppen meguntam az akkori workshop tematikáimat, ráadásul akkor költöztünk Stockholmba és elkezdtem full-time data-sként dolgozni egy cégnél… Így akkoriban nem is tartottam élő képzéseket. Logikusnak tűnt, hogy legalább cikkek formájában megőrizzem a tananyagaimat.

Persze a kérdés így még inkább az, hogy “akkor mi marad a fizetős kurzusokra?!”

Hidd el: marad! Méghozzá a legjobb dolgok. Akármi is az, amit most hiszel, hogy a legértékesebb tudásod egy online kurzusra — valószínűleg van egy tízszer olyan kreatív és tízszer olyan értékes dolog még a fejedben. Azzal, hogy a felszíni dolgokat “open-source-olod”, automatikusan beindítod az agyad: kreatív üzemmódba kapcsol és elkezd hozzáférni a mélyebb és értékesebb tudáshoz.

Tudom, ez most egy kicsit woodoo-magic-nek hangzik. De nem az. Részletesen kifejtem majd a termékfejlesztés fejezetben (a következő email-ben), ígérem.

Mégegy kérdés:
“Mennyit foglalkozzon az ember ezekkel a sarokkő tartalmakkal?“

Egy-egy ilyen tartalmat elkészíteni 10-20 óra (vagy még több) is lehet. Ráadásul ezeket érdemes folyamatosan építeni. De mondjuk, hogy egy ökölszabály lehet az, hogy indulásként elég 3-4 jól kidolgozott, iszonyatosan értékes sarokkő tartalmat publikálni.

Ez lehet:

• 3-4 hosszú cikk a blogodon
• 3-4 Youtube videó
• 3-4 podcast rész…

Megjegyzés: Az, hogy ez hány videót jelent Tiktok viszonylatban, sajnos nem tudom, ahhoz a csatornához nem értek. 🙂

4. Kezdj el vendégeskedni!

Sajnos az internet nem úgy működik, hogy megosztod a legértékesebb tartalmaidat rajta és azt az emberek rögtön elkezdik feldolgozni.

Miután megjelenik a 3-4 sarokkő tartalmad, valószínűleg lesz valamekkora olvasottságod/nézettséged az algoritmusoknak köszönhetően (SEO, Youtube ajánlás, podcast toplisták, stb). De ebből még nehéz erős várat építeni. (Ha szerencséd van, sikerülhet.)

Ezen a ponton az új legfontosabb célod, hogy az emberekhez el is jusson az, amit elkészítettél. Erre több jó megoldás is létezik. Pl. indíthatsz fizetett hirdetéseket – vagy beposztolhatod a tartalmaidat közösségi fórumokra (Reddit, Facebook csoportok, stb)… de szerintem a legjobb stratégia az az, ha elkezdesz megjelenni más szakértők csatornáin.

Vegyünk egy egyszerű példát:

Most indítottál egy podcast-et kutya-manuálterápiáról. Ez esetben érdemes lehet elmenned nagyobb kutyás podcast-ekbe vendégként.

De hogyan lehet bekerülni?

Meglepő, de gyakran csak egy email választ el tőle. Ha egy elég niche témában mozogsz és ha tényleg masszívan értékesek az előző lépésben összerakott sarokkő tartalmaid, akkor az már eleve hitelesíthet téged.

Elképzelhető, hogy azokban a bizonyos nagy kutyás podcast-ekben már régóta keresnek kutya-manuálterapeutát, csak nem találnak senkit, aki egyszerre szakértő és tud “mikrofonba beszélni” is. Ebben az esetben tényleg elég egy jól-megfogalmazott email-t dobni az adott podcast csapatnak és reménykedni benne, hogy szerencséd lesz.

Eggyel jobb, ha tudsz valahonnan ajánlást kérni. Magyarország kicsi ország… Ha egy magyar kutyás podcast-be mész, akkor nagy az esély, hogy van közös ismerősöd a műsorvezetőkkel. (Pl. a tanár, akitől tanultad a kutya-manuálterápiát.) Ha ettől a közös ismerőstől kérsz összekötést, hatványozottan nagyobb az esélyed, hogy pozitív választ kapsz a megkeresésedre.

De ez még mindig a szerencsés eset!

A melós eset az, amikor nem annyira niche témában mozogsz és nulla kapcsolatod van. Ekkor sem kell elkeseredni: van megoldás… csak kicsit több munkával jár.

A Data36-nál én pont ebben a cipőben jártam. Írogattam a kis cikkeimet Észak-Európa egy havas szegletéből és örültem, hogy ha napi 10-20 data scientist jelölt elolvasta őket. De nem volt kapcsolatom a nagyobb blogokhoz és hideg email-ekkel sem tudtam őket hatékonyan megkeresni.

Végül ez a stratégiám alakult ki (és ez szerintem jól alkalmazható más témákra is):

1. Kikerestem azokat a kisebb forgalmú blogokat, akik csak egy-két lépéssel vannak előttem és hasonló (de nem ugyanazon) a területen mozognak. Ezeket a bizniszeket gyakran még csak egy egy-fős “csapat” irányítja, így sokkal egyszerűbb a felvenni velük a kapcsolatot. Sőt, általában még örülnek is, ha jó tartalom jelenhet meg náluk egy olyan témában, ami kapcsolódik az övékhez.
   
   (Példa: Van egy Ben L. Collins nevű szakértő, aki Google Sheets témában publikál adatelemző cikkeket. Nem data science, de pont annyira fed át, amennyire nekem ideális. 2017 elején írtam neki egy email-t. Akkoriban volt 1-2 éves a cége. Rá is írtam, hogy írhatok-e egy “Miért érdemes SQL-t használni?” című cikket a blogjára. Írta, hogy persze, jöhetek – sőt még egy csomó baráti jótanáccsal is ellátott, hogy szerinte, hogyan érdemes építeni a vállalkozásomat.
   Az érdekesség kedvéért kikerestem és beteszem ide az első email-t, amit írtam neki:

Így utólag értékelve, azért ez messze nem egy tökéletes levél. Sőt… De ami jó benne az az, hogy látszik, hogy nem robotizált. Pl. megemlítem, amit a blogján olvastam, illetve írok egy-két személyesebb dolgot is a végén, amivel közvetve kommunikálom, hogy kvázi példaként tekintek rá.
Ami kevésbé jó, az az, hogy rögtön azzal kezdem, hogy milyen szívességet kérek tőle – ráadásul nem is vendégcikket ajánlottam fel első körben, hanem csak simán linket kértem… ami kicsit prosztó dolog, de szerencsére Ben jófej volt, válaszolt és közösen eljutottunk oda, hogy mégiscsak cikket kéne írnom hozzá. Ha esetlen is az email: a lényeg, hogy elküldtem és ezzel elindult valami.)

2. Először ezekre a jobban elérhető kis blogokra kezdtem el tartalmat írni – összesen 3-4 ilyen vendégcikket írtam. Ez már nagyon jó volt, mert a backlink-eknek hála, elkezdtem egyre több forgalmat kapni a saját oldalamra is… De ami még fontosabb, hogy ezek a cikkek hitelesítettek a nagyobb blogok szerzői előtt is.
3. Ezután mentem az eggyel magasabb szintre: írtam egy email-t a CrazyEgg nevű hőtérképes elemezőszoftvert gyártó cégnek, hogy írnék náluk is vendégposztot. (Ők már egy nagyobb oldal, tízezeres nagyságrendű vagy még több felhasználóval.) Itt is olyan céget kerestem, akik nem data science-szel, de ahhoz nagyon közeli területtel foglalkoznak. Mivel ismerték az egyik kisebb oldalt, ahova már írtam cikket, viszonylag gyorsan pozitív választ kaptam.
4. Innentől nem volt megállás. Írtam jó pár oldalnak… De olyan is volt, hogy nagyobb cégek írtak nekem, mert látták a posztjaimat más blogokon. Így jelenhettem meg olyan magas presztizsű oldalakon mint az Optimizely (az egyik legjobb A/B tesztelő szoftver) vagy az O’Reilly (az egyik legnagyobb nemzetközi könyvkiadó IT témákban).
5. Talán a csúcspont az volt, amikor megjelent egy (azóta kettő) cikkem a Stackoverflow blogján. Ők már nagyon erősen szűrnek – hozzájuk kifejezetten nehéz szerzőként bekerülni. Háromkörös a publikálási folyamat — és még akkor is elutasíthatnak, amikor már megírtad az egész cikket. (Sőt ha jól tudom, mostanában már nem is fogadnak új guest-bloggereket egyáltalán, csak a már eddig publikált szerzőkkel dolgoznak.) Viszont óriási az elérésük és a hitelességük az IT piacon. Úgyhogy nekem nagyon jól jött, hogy bekerülhettem hozzájuk is.

Ahogy írtam, ez a stratégia jól másolható a legtöbb témában és formátumban.

Röviden összefoglalva a lényegét: Kezdj a kicsiktől és haladj a nagyok felé! Közben folyamatosan épül az elérésed, a hitelességed és persze a tudásod is.

Azt azért hozzáteszem, hogy az első vendégcikkemet 2017-ben írtam – a Stackoverflow-s pedig 2020 végén jelent meg. Ez azért jól mutatja, hogy ez a fajta építkezés rengeteg türelmet, kitartást és munkát igényel.

5. Gyűjtsd a közvetlen kontaktokat!

És az utolsó lépés… Amikor elkezd kialakulni a közönséged, valamilyen formában kérj közvetlen kontaktot a legelkötelezettebb rajongóidhoz.

Itt nagy újdonságokat nem tudok mondani: érdemes egy hírlevél listát indítani valamilyen bónusz tartalommal, ahova feliratkozhatnak az emberek. Így elindulhat velük egy közvetlenebb (és kétirányú) kommunikáció.

Alternatív (de nem olyan jó) megoldás lehet egy ingyenes közösség felépítése. (Pl. a Biznisz Boyz Podcast-nél ez egy zárt FB csoport.)

Megjegyzés: A FB-csoportnak vannak előnyei és hátrányai a hírlevél listához képest. Előny, hogy itt beszélgetések indulhatnak a csoporttagok között is — és ezáltal egy közösség épül. Előny az is, hogy egy nagyobb létszámú, jól menedzselt csoport hitelesebbnek tűnik és emiatt vonzóbb lehet az új csatlakozóknak. Az egyértelmű hátrány viszont az, hogy az elérésed ki van szolgáltatva a FB algoritmusának.

Soha véget nem érő építkezés

A közönségépítés soha nem ér igazán véget.

A fenti öt lépésből lehet egy tök jó rendszert csinálni és folyamatosan ismételgetni a lépéseit. Így kialakul egy nagyon erős alap.

Egy idő után persze elér az ember egy platót ezzel a módszerrel is. Ilyenkor a fejlődésnek és növekedésnek új lépcsői következnek:

• új csatornák felfedezése
• fizetett hirdetések kipróbálása
• kontentcsapat felépítése
• …

De ezekről már nem is írok, mert:

• A) nem kezdő lépések és már feltételeznek egy magasabb bevételt az online kurzusos vállalkozásodtól
• B) még én sem tartok itt, úgyhogy nincs is túl sok tapasztalatom bennük.

Szóval egyelőre fókuszáljunk a közönségépítés alapjaira: egy formátum, egy csatorna, megjelenni szakértőknél… de ami a legfontosabb — következetes és kitartó építkezés.

Ha mindent jól csináltál, akkor pár hónap, de maximum egy év után elkezded látni az eredményeket.

Elkezd kialakulni a követőbázisod.

Ekkor jöhet a második lépés: a termékfejlesztés.

Folytatása következik…

A termékfejlesztésről viszont nem ebben az email-ben fogok írni, mert ez már így is nagyon hosszú lett.

Igyekeztem mindent leírni, amit az elmúlt években tanultam és tapasztaltam — a következő email-ben pedig ebben a szellemben fogom folytatni.

Szokás szerint, nem gondolom, hogy ez az egyetlen járható út – de azt tudom, hogy ezt a stratégiát sokaknál láttam már működni.

Mindenesetre, ha akármilyen gondolatot elindított ez az írás benned – ha akármilyen kételyed, kérdésed vagy kritikád van: írj nekünk a valasz@dev.bbpro.hu címre!

A következő email-ben tehát a termékfejlesztés és az árazás kérdéskörrel folytatom. 4 hét múlva jelentkezem!

Visszajelzés

Ez az email inkább hangos gondolkodás – egy fajta nyilvános napló, részben magamnak címezve. Szóval nem a tutit próbálom megmondani és őszintén érdekel a te véleményed is! Az előző leveleimre rengeteg izgalmas választ és gondolatot kaptam – remélem erre is fogok. Úgyhogy ne habozz, válaszolj! (Adi és én is megkapjuk.)

Üdvözlettel,
Mester Tomi